Hurrá, végre elmondhatom, hogy a mindig morcos, morgós főnök elfogadott és megszeretett. Ezt onnét tudom, hogy ma délután először megkínált egy kis borral - mondhatni pertut ittunk :-) - ő az üvegből én meg egy tálkából. Lehet hogy egy kicsit többet ittam a kelleténél, mert utána enyhe földmozgást észleltem, s bizony egy kevés a finom itókából vissza is jött...

De ez a kis közös borozgatás megadta a délután hangulatát. Miután a fiúk elmentek a házból mi kiültünk a fák hűvösébe a kertbe és Gazdikám valami pisztáciának nevezett maggal kínált. Élmény volt ropogtatni a magvakat, mert a belseje nagyon finom volt. Ezután a főnök szemelt szőlőt nekem, s egy egész fürtöt elfalatoztunk. Úgy döntöttem, hogy kimutatom feléje érzett hálám és mellé gömbölyödtem. Nem zavart el. Vagyis maradtam. Igaz alig mertem megmozdulni, nehogy zokon vegye hirtelen jött barátságunk, de végül is nem volt semmi gond.

Ez a délután csodálatos volt. Megtört a jég

Vauuuuuuuuu

Azért sajnos egy rossz hírem is van, sünike elhalálozott. Lelkem rajta, nem volt semmi közöm hozzá ! Tegnap délután találtuk meg, mozdulatlanul feküdt a domboldalnál. Sajnálom mert jópofa kis jószág volt.