Nos a cím kétféleképp is értelmezhető: jól laktam a finom hamikákkal illetve teljesen magamévá tettem a házat és környékét. Jelen esetben ez utóbbiról van szó, mert Gazdikám szerint roppant kevés kajával is elégedett vagyok. Minek is agyonzabálni magunkat ?

Biztos a hátam mögött már szóvá tettétek hogy újabban nem vagyok naprakész a bloggal, de hát ilyen az élet. Jól esett egy kis lötyögés, sőt Gazdikám se mindig kapcsolta be a számítógépet, szóval rajtam kívül álló okok is közrejátszottak. Igaz a  két hetes szüttyögésre ez nem az igazi mentség. Restelkedek is. Ezért most egy kicsit hosszabbra is engedem a mesém fonalát.

Szóval a ház lakóival egyre jobb a kapcsolatom. A kiskutya behódolt, lesi minden szavam, vakkantásom. Ha morgok - morog, ha ugatok - ugat, ha pitizek - pitiz. Néha már unalmas, hogy ennyire utánoz. De legalább kezd kutyául viselkedni. Mondjuk azt furcsa volt látni amikor múltkor odatartotta a kis pofáját az egyik fekete bestiának és az szépen, akkurátusan megmosdatta. Na akkor azt hittem megcsalt ! De végül is utána egész jól nézett ki, lehet hogy ezt a módszert nekem is át kéne vennem ?

Picurt elvitték megnyírni. Rá is fért ! Akkora volt már a lobonca hogy alig látott ki alóla, mindennek nekiment. Ha eddig úgy nézett ki mint egy partviskefe...most....egy lenyírt partviskefe lett. Na jó, Gazdikám azt mondta rá olyan mint egy szalmabábu. Igen mert a szőrszálai peckesen állnak szanaszét. Hehehe Még jó hogy nekem ilyen gondom nincs a szép fekete, fényes bundámmal.

Gazdikám egyre többet aggódott, hogy kijárok a kertből meg átjárok a szomszédba - persze csak és kizárólag a macskák által kitaposott ösvényeken - így aztán a Főnök lezárta a járatokat....keresztbe hosszába bökdösött faágat. Odaálltam mellé és szemrehányóan néztem, hogy lássa elégedetlen vagyok ezzel a megoldással...de nem érdekelte. Azt mondta se a szomszéddal nem akar összeveszni, se azt nem szeretné, ha megbüntetne valami közterület felügyelő. Jól van, egye fene...de akkor vigyenek esténként sétálni. Mert olyan jó végigszimatolni más kutyák üzeneteit a bokrok, kerítések tövénél. Ő is szeret levelet kapni, nem ?

Egyik este csillagokat néztünk. Tiszta derűs volt az ég, a Hold se volt sehol - hál'istennek, különben vonyíthattam volna, - és kellemes meleg volt a levegő. Gazdikám kiheveredett egy napozóágyban a teraszra és onnan várta a hullócsillagokat.  Én meg őriztem a nyugalmát. Róttam a köröket a ház körül, mint egy jó őr, s közben az egyik fekete macska rágömbölyödött Gazdikám hasára. Azt hitte nem látom. Pf... Láttam, sőt jót röhögtem rajta, amikor közeledtem feléje még a szemét is becsukta, "ha ő nem lát - én se látom ?".

Tulajdonképpen a macskákkal nekem sincs már bajom. Néha egész jó velük egy tálból enni. Csak amikor elfutnak, na az irritál, akkor nekem is futnom kell....aztán spuri ! Tegnap is az egyik akkorát sprintelt, hogy ihaj ! Ismeritek a gledícsiát ? Az egy hatalmas tövisekkel borított bokor vagy fa, ezzel van a kert hátul szegélyezve. Ennek a tetején kötött ki...gondolhatjátok, nyarvogott veszettül, a Főnök szedte le egy székre állva...piszokul bökhette a tappancsait a sok tövis...de minek ment fel rá ?

A beilleszkedés másik jele, hogy most már egyre többen játszanak velem. Ez jó jel.

A két kiskan is dobálta már a labdát, tetszett hogy milyen ügyesen, kecsesen ugrok a levegőbe. S a napokban a  Főnök is beállt egy körre. Bár azt mondta ő csak rugdosni fogja a labdát, mert nagyon nyálas. Jó hogy...! Hát ha a számba veszem milyen lenne más ? De sebaj, így is játszottam vele, nem vagyok haragtartó. Szerintem őszre - ha Gazdikám újra dolgozik, s a kiskanok is lelépnek - befészkelhetem magam a Főnök mellé a pincébe, legalább ő se lesz egyedül. Ja meg én se... :-) höhöhö

Gazdikám kedvenc növénye a napraforgó. Ezzel van tele az egész kert. Sárga, narancs, barna, bíbor, cirmos...virágúak szerteszét. Egy gond van csak vele. Hogy szegény azt hitte - mert a mag zacskóján ez állt - hogy 1 m - 1,4 m magasra nő meg. Lehet hogy aki ráírta eltévesztette...ezeknek a szélte méter,  a magassága pedig inkább 4 méter ! Akkora a dzsumbuj, hogy élmény benne bújkálni. Nem is lehet most használni a házhoz a bejárót (mert isten ments hogy kivágja vagy megkurtítsa őket, ezek szentvirágok !), reggelente és este felé tengelicék csapata lepi el és szórják a szemetet szanaszét. Mi lesz itt jövőre ?!

Vauuuuuuuuu