Igen-igen, végre ismét jelentkezem. Az elmúlt napok elég eseménytelenek voltak. A család immár véglegesen elfogadott, még a főnök mamája is beletörődött létezésembe.

Reggel már korán felkel gazdikám és jobbnál jobb falatokkal fogad. Kaptam már frissen főtt virslit, sült csirkeszárnyat, reszelt sajtot,...nyami... Sőt azt is megígérték, hogy a kutyaólat kiglancolva megkapom, hogy a hűvösebb időkben is legyen egy jó meleg vackom. Kell a kutyának az az ól (hehehe), ha lehűl a levegő tuti hogy bevackolok a lakásba ! Gazdikám mondogatta is, hogy lelki szemei előtt látja, amint hideg téli napokon a főnök lábához gömbölyödök a műhelyben, legalább nem lesz ő se egyedül. Főnök is már megtűr, néha dobja a labdát, csak akkor mordul rám, ha idegenek látják...Takarodj !

Tegnap gazdikám ugyancsak eltalálta az izlésemet. Kinn játszottunk a kertben és igencsak megszomjaztam a futkosásban. Gazdikám egy csészében valami finom piros levet tett elém, ami azon túl hogy kellemesen hűvös volt, nagyon finom ízű és illatú is volt. Mikor benyakaltam, utána mondta hogy ez volt a bor. Ezek szerint a bor nagyon finom ital...hukk...csak miért lett ilyen jókedvem, ki tudja ?

Na csak kerüljenek most a szemem elé a macskák !

Vauuuuuuuuu